Húgyhólyag daganat - 7. Nem-izominvazív hólyagtumorok kezelése és követése

Tartalomjegyzék

7. Nem-izominvazív hólyagtumorok kezelése és követése

A nem-izominvazív vagy felületes hólyagdaganatokat további alcsoportokra oszthatjuk aszerint, hogy mekkora az esély a daganat kiújulására, esetleg előrehaladott tumorrá válására. Ezek alapján alacsony-, közepes- és magas kockázatú tumorokról beszélünk. 

Alacsony kockázatú tumorok

Az alacsony kockázatú hólyagtumoroknak nevezzük azokat a daganatokat, amelyek kiújulása ritka és kicsi az esélye annak, hogy előrehaladottabb daganattá válik.

Az alacsony kockázatú tumoroknál a műtétet követő hat órán belül egy katéteren keresztül daganatellenes szereket fecskendezünk a húgyhólyagba, melyet 1-2 órán át a húgyhólyagban kell tartani. Ezt nevezzük „korai instillációnak”. Célunk ezzel az, hogy a műtétet követően a húgyhólyagban visszamaradt és szabad szemmel nem látható daganatsejteket elpusztítsuk, ezáltal csökkentsük a daganat kiújulásának esélyét. 

Hasznos információ:
Amikor a gyógyszer beadása után kiüríti a hólyagját, ügyeljen arra, hogy a vizelet ne kerüljön a bőrére. Amennyiben a bőrére kerül a vizelet, gondosan mossa le vízzel és szappannal az érintett területet, de ne dörzsölje. 
Közepes kockázatú tumorok

Közepes kockázatú daganatok esetén is indokolt a korai instilláció, melyet hat héten keresztül hetente egyszer érdemes folytatni. 

Magas kockázatú tumorok 

Magas kockázatú tumoroknak nevezzük azokat a daganatokat, amelyeknél nagy az esély a daganat húgyhólyagon belüli kiújulására vagy izominvazívvá válására.

Magas kockázatú tumor esetén a korai instillációt úgynevezett „helyi vagy lokális immunterápia” követi. A lokális immunterápia során élő, de legyengített baktériumot juttatunk egy katéteren keresztül a húgyhólyagba, melyet 1-2 órán keresztül a húgyhólyagban kell tartani. A legyengített kórokozó betegséget nem okoz, de a húgyhólyagból olyan immunválaszt vált ki, mely elpusztítja a daganatsejteket.

Magas kockázatú tumorok esetén el kell végeznünk az úgynevezett „utórezekciót”, mely egy ismételt műtéti beavatkozást jelent. Ilyenkor a tumor korábbi helyéről húgycsövön keresztül újabb szövetdarabokat távolítunk el, hogy az esetleg visszamaradt, de szabad szemmel nem látható daganatos szövetek is eltávolításra kerüljenek.

Ellenőrző vizsgálatok

A felületes hólyagtumorok esetén gyakori a daganat kiújulása, mely a húgyhólyag belső felületén bárhol megjelenhet. Ezért rendkívül fontos, hogy az ellenőrző vizsgálatokra minden esetben visszajárjunk, hogy a kiújuló, de tünetet még nem okozó hólyagdaganatot időben észrevegyük és el tudjuk távolítani. Az ellenőrző vizsgálat során vizeletcitológiai- és ultrahang vizsgálatot végzünk, melyet meghatározott időközönként kiegészítünk hólyagtükrözéssel.

Milyen gyakran kell ellenőrző vizsgálatokra járni?
Alacsony kockázatú daganat esetén az első hólyagtükrözés műtétet követően három hónap múlva történik, melyet kilenc hónap múlva meg kell ismételni, végül öt éven keresztül évente végezzük el. Magas kockázatú hólyagdaganat esetén fontos a szoros követés, ezért az első két évben háromhavonta végezzük el a húgyhólyag tükrözését, az azt követő öt évben félévente, majd évente ismételjük meg a vizsgálatot. A közepes kockázatú esetek ellenőrzési gyakorisága e kettő közé esik. Ha két vizsgálat között panasz, vérvizelés jelentkezne, akkor soron kívüli vizsgálatok szükségesek.